Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Intézménymutató: Ady Endre Irodalmi Kör

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. május 27.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1996. június 26.

Évadzáró összejövetelt tart jún. 28-án a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör. Vendégük Sall László költő, aki a nyolcvanas években a kör egyik meghatározó személyisége, szervezője volt, s 1990 óta Svédországban, Göteborgban él. Évek óta az Ady Kör negyedszázados kötetét feldolgozó köteten dolgozik. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 26./

1996. október 18.

Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./

1997. március 19.

Az évtizedek óta rendszeresen tevékenykedő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör rendszeresen tartja összejöveteleit, sokszor hetente, máskor havonta. Idén még csak két összejövetelük volt. Jan. 31-én a kör névadójáról emlékeztek meg, Tóth János, a Nagyváradon levő Ady Endre Emlékmúzeum vezetője tartott előadást, majd a kör tagjai olvastak fel írásaikból. A másik ülés márc. 14-én volt, Szombati István olvasta fel írásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2002. december 2.

Nov. 30-án Nagyváradon jelképesen Nagyvárad szenátorává avatták Szilágyi Aladár közírót, a Bihari Napló munkatársát. Szilágyi Aladár beszédében emlékezett a hite miatt meghurcolt édesapjára, az 1960-as évek Váradára és az Ady Endre Irodalmi Kör tevékenységére. 1990 után sokrétű közéleti tisztséget vállalt, fontos szerepe volt az első Varadinum rendezvény megszervezésében, és hosszú ideig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokaként munkálkodott, de helytörténészként, anyanyelvápolóként és gyermekversek szerzőjeként is ismert. /Tököli Magdolna: Nagyvárad szenátora: Szilágyi Aladár. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2003. március 10.

Márc. 8-án új irodalmi társaság /Ady Endre Irodalmi Páholy/ alakult Nagyváradon.Az irodalombarátok hangot adtak háborúellenes véleményüknek. Az Ady Endre Irodalmi Páholy tagjai várhatóan kéthetente a Tibor Ernő Galériában gyűlnek majd össze. /Ferenczi Róbert: A líra hatalma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2005. október 21.

Tóth Károly Antal 1942-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsvári egyetemi tanulmányainak elvégzése után Nagyvárad különböző iskoláiban tanított, elsősorban biológiát és kémiát. Csaknem tíz éven át részt vett a minden héten összeülő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetésében, munkájának szervezésében. Egyik szerkesztője volt az 1982-ben megjelenő, Ellenpontok című nagyváradi földalatti folyóiratnak. Az ebben közölt írásai közül a szamizdat szerkesztőségének Programjavaslata a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében (ennek végleges változatába beépítette társai javaslatait is), valamint a Memorandum a közismertebb. Közvetítők révén mindkét dokumentum eljutott a Helsinki értekezlet madridi utókonferenciájának résztvevőihez. A román állambiztonsági szerveknek az Ellenpontok szerkesztőivel szembeni akciói után családjával áttelepedett Magyarországra. Mivel a szocialista magyar állam némi segítség helyett inkább lehetetlenné igyekezett tenni az életüket, néhány év múlva elhagyták az országot. Egy kanadai kitérő után végül Svédországban telepedtek le. T. K. A. menetközben volt levéltári „tudományos munkatárs”, nyomdai betanított munkás, egyetemista és környezetvédelmi tanácsadó. Jelenleg betegnyugdíjas. Négy gyermeke van, és egy unokája. Írásai a hatvanas évek második fele óta jelennek meg a legkülönbözőbb lapokban. A Hova-tovább? című gyűjteményes kötetét 1994-ben nyomták Szombathelyen, az Ellenpontok általa sajtó alá rendezett dokumentumait pedig Csíkszeredában adták ki 2000-ben. Mindenekelőtt kisebbségi és nemzeti kérdésekkel foglalkozik, de vallásos esszéi is vannak. Több mint 20 év eltelt az Ellenpontokban megfogalmazott Memorandum óta. Borbély Zsolt Attila kérdésére elmondta, a követelésekből egyetlenegy sem valósult meg. A megfogalmazott igények közül igazi – bár itt is inkább részleges – sikert csak a magyar feliratok ügyében sikerült elérni. A követeléseket illetően: nem alakult egyetlen magyar állami egyetem sem; Erdély elrománosítása, a regátiak támogatott áttelepedése tovább folyik; folyamatosan és tudatosan rombolják a történelmi és kulturális múlthoz kapcsolódó környezetet, hagyják pusztulni a magyar műemlékeket; a magyarok többségének érvényesülési lehetőségei ma is kisebbek, mint a románoké. A csángók helyzete a jelentős erőfeszítések ellenére sem sokat változott. A Programjavaslat autonómiát követelt: az egész Székelyföldre kiterjedő területit, továbbá kulturálist. Szerinte most a legfontosabb lenn egy olyan többszintes magyar ifjúsági szervezet megléte, amelynek fő célkitűzése a gerinces emberi tartás, a méltósággal teli öntudat kialakítása, erősítése lenne. Egy ilyen szervezet irányítója csak az egyházak által létrehozott valamilyen ökumenikus társaság lehetne. Alapvető nemzetpolitikai igény, hogy az erdélyi magyar közösség maga intézhesse életének ügyeit. Ezt az autonómia különböző formái biztosíthatják. A legfontosabb nemzetpolitikai imperatívuszok közé tartozik az is, hogy a magyar nemzet tagjainak összetartozása méltó jogi-intézményi formát öltsön végre: a világ bármely országában, így a Romániában élő minden magyar is megkaphassa a magyar állampolgárságot, ha kéri. Az RMDSZ szocialista-szociáldemokrata politikát folytat. Ezek a pártok a legéletképesebbek: mindig arra fordulnak, amerre a nagyvilág szelei fújnak. Amíg az RMDSZ vezetése a jelenlegi elit kezében van, addig e szervezettől épp a legfontosabb célokért való küzdelmet hiába várja az erdélyi magyarság. /Borbély Zsolt Attila: „Erdély elrománosítása, a regátiak áttelepedése tovább folyik”.= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

2006. szeptember 25.

Több mint százfős közönség közel egy órán át állt sorban Nagyváradon Varga Gábor könyvének dedikáltatásáért. Nem véletlenül Nagyváradon volt Varga Gábor Toronyiránt, avagy toborzó léleknagyobbításra /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének bemutatója. A szerző ugyanis – akit sokan az ország más részében inkább úgy ismernek, mint a Szabványvédelmi Hivatal vezetőjét, mintsem közírót – annak idején Váradon, az Arlusban, péntek esténként az Ady Endre Irodalmi Kör aktív tagjaként, szervezőjeként volt ismert. Így magától értetődő volt, hogy a többnyire 1989 előtt megjelent írásaiból készült válogatáskötetet itt mutassák be. A Mentor igazgatója, Káli Király István visszaemlékezett a Varga Gáborral együtt töltött egyetemi évekre is. „1968-ban, még Temesváron Gábor Tábornokok című drámájából olvastam fel, akkoriban nem értettem azt az időszakot, nem találtam a helyemet, ő igen. Bár fiatalabb két évvel, mint én, tíz évvel idősebb volt már akkor is” – fogalmazott Káli Király. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a könyvben fellelhető, harmincöt évet átfogó negyven írást úgy értékelte: Varga Gábor a szónoki fordulatoktól sem riad vissza, és nem egyszer hangoztatja a kívülállóságát. /Both Abigél: Léleknagyobbítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

lapozás: 1-9